Az utolsó percek...

Oké, a héten a szülök... vagy szülnöm kellene, de én már azt hittem ,hogy múlt héten meglesz a kicsijány...de NEEEEM. Őszintén megvallva, már nagyon nem bírom. És nem érdekel ,hogy rohadtul fájni fog és az se érdekel ,ha szembe fosom a szülésznőt, és az se, hogy felmetszenek odalent, csak jöjjön már kiiiii... Mellesleg eszméletlen szexhiányom van. Hétvégén szexeltünk, de csak óvatosan persze... és nem csak azért ,mert akartuk, hanem mert hátsó szándékaim is voltak (a sperma állítólag beindítja a szülést...) ,de semmiii. Meg persze én már nem a lájti szexre vágyom, hanem az igazán vad és ágyrengetős szexre. De még ez is várat magára. Szorítsatok ,hogy a héten... ha lehet még vasárnap előtt megszüljek! Majd a horror részekről bővebben szülés után ;) Puszi!!

Ennek a számnak eszméletlen jó szövege van :P :D

Rég volt...

Óóó,te jóóó ég! Milyen régen nem írtam ide... Szóval annyi minden kimaradt, hogy jövőre se fejezném be mik történtek velem az elmúlt, öt hónapban. Már nincs sok hátra a szülésig. Kicsit ideges vagyok miatta. Tegnap voltam az altató orvosnál és mutatta, hogy hova adják majd az epidurális érzéstelenítőt, de már az se tetszett ,hogy az ujját odatette. Szóval remélem kibírom majd nélküle.
Idő közben eljegyeztek. :) Vicces story. Augusztus 20-ára átmentünk anyósomékhoz egy családi ebédre. Mindenki ott volt, aki fontos volt. A szüleim, a testvéreim - nyilván- a párom szülei és a testvérei. Éppen már befejeztük az ebédet és én utána két pofára faltam a finom kalácsot, mikor is csörömpölésre lettem figyelmes. Pezsgős poharak , pezsgő és egy cumi alakú, bársony kis dobozka egy kék szalaggal átkötve. Először nem értettem mi van. Arra gondoltam ,hogy ennyire örülnek, hogy anyósomék, hogy átjöttek szüleim ebédre hozzájuk. Ez ilyen nemes alakalom lenne?? Vagy ünnepeljük az Istvánokat? (Ván pár belőlük a családban) ... Aztán a párom apukája azt mondta az én apukámnak, hogy szeretné hivatalossá tenni ezt a dolgot ,ha már így alakult ez a dolog, ugye összeköltözés, meg baba is... Szóval megkérte a páromnak apámtól a kezemet. Én meg még mindig nem voltam képben.... Vagyis kb. fel se fogtam mi van. Majd megkaptam a rózsaszín bársony cumidobozt. A párom felém hajolt, kinyitotta, majd megláttam a szépen csillogó ,gyönyörű ,köves gyűrűt. Én meg elsírtam magam... Örömömben, meghatódottságomban. Sose fogom elfelejteni. :) Azt hiszem azóta csak még szerelmesebb lettem. Még ha hivatalosan nem is párom kérte meg a kezem. De akkor is. A családja elfogadott engem és meg akarnak tartani. Éljeen! :)
Más téma: Hihetetlenül kívánom a pasimat, de a hatalmas hasamtól hihetetlenül nem férek hozzá... Annyira szaaar. Most is csak bámulom a szexi hátát ahogy előttem ül és én meg csak csorgatom a nyálam. Ahh... szexelni akarok vele, vadul és szenvedélyesen, mint régen. Deeee ettől a kis manótól a pocimba nem tudook.  Elég fos helyzet. :D Azt hiszem röviden a lényeg megvolt. :D
Egy ígéret magamnak: igyekszem többet blogolni... jó érzés írni. :D Talán egyszer összeírok egy könyvrevalót is. ^^,