2011. augusztus 26., péntek

Kétségbeestem...

Az mit tud már, hogy nem tudok elmenni itthonról már 6 hónapja... sőt már több. Persze nem olyan dramatikus a helyzet, mert nagyimhoz el tudok menni. Az meg több mint egy órás út. Nah, de oda se megyek, csak ha kocsival megyünk. Nem bírom már. Pedig már gyógyszert is szedek a pánikrohamomra. Igaz, most szoktatom magam hozzá. Ma azt mondta nekem a Drágám, hogy : " Én talpraesett lánynak ismertelek meg." Igen, talpraesett (többé- kevésbé) , vidám, bohókás csajnak ismert meg. Mindenki így ismert meg. "Ennek a csajnak mindig fülig ér a szája." Huncutul csillogott a szemem és nyomtam folyton a hülyeséget, és pörögtem, ha buliról volt szó. Most meg nem bírok elmenni a barátommal egy egyszerű szalonna sütésre az együttesével. :'( Itthon ülök, míg ő ott van. Steve meg olyan megértő. Mondta, hogy megérti, hogy nem vagyok jól és majd máskor elmegyünk együtt szórakozni. Én meg kétségbeesésembe nem tudom mit kezdjek már magammal. Az egyik felem nem mer elmenni, a másik felem meg vágyik ki a szabadba, buszocskázni, sétálgatni, bulizni, beszélgetni. Nem megy...
Mert persze sokkal kényelmesebb itthon ülni a picsámon... a ventilátor hűsítő társaságában.
Vissza akarom kapni MAGAMAT!!!! :(

2011. augusztus 24., szerda

Iromány V.

- Jézusom! Már öt óra is elmúlt! Nem kellene már kezdeni magunkkal valamit? - kérdezte Kitti.
- De kellene! Csak az a helyzet, hogy energiám nincsen semmihez. - válaszoltam unottan. - Idegesít, hogy Jared csak úgy eltűnt. Se szó, se beszéd.
- Szerintem emiatt ne aggódj. Valószínűnek tartom, hogy fog még téged keresni.
- Ámen! - mosolyogtam. - Szóval, akkor mihez kezdjünk magunkkal?
- Mi lenne, ha elsétálnánk a tóhoz? Fürdenénk, napoznánk - amíg, még van nap, aztán hazajönnénk. Legalább felfrissülnénk.
- Ám, legyen. Talán kikerülök ebből a mosott szar állapotból.
Tíz perc alatt összepakoltuk a cuccokat, és már úton is voltunk. Mit ne mondjak, az idő most se kímélt minket. Szerintem volt vagy 40°  és már csak a víz enyhítést nyújtó hűvössége tartotta bennem a lelket. Fél óra alatt ott is voltunk. Lógott a belünk, mire odaértünk.
- Kocsival kellett volna jönnünk. - lihegte Kitti. Hevesen bólogattam.
- Igaz. De már itt vagyunk. Csobbanjunk!
Letéptem magamról a kis virágos ruhácskámat és belerohantam a vízbe. Annyira jól esett, ahogy a langyos víz körülölelte a testem. Úgy lubickoltam, mint egy hableány. Majd Kitti is berohant utánam. Pancsoltunk, pocsoltunk, a víz alatt úszkáltunk és egyszerűen csak élveztük a természetet.
Hirtelen sikoltozást hallottunk, nem messze tőlünk. Mind a ketten odakaptuk a fejünket. Kimásztunk a vízből, felkaptuk a ruháinkat, és mezítláb elkezdtünk a hang irányába futni. Már eléggé alkonyodott, de még jól láttunk. Nem volt messze, így elég hamar odaértünk. Mindent vér borított és szana- szét hevertek a testrészek. Talán egy fiú lehetett valamikor. Újabb sikoly. Ismét elkezdtünk rohanni. Majd hirtelen elénk tárult a legrosszabb. Erre egyikőnk se gondolt. Egy hatalmas ork épp le akarta szakítani a sikoltozó és rémült lány karját. Nyilván fogpiszkálónak akarta használni, mivel az a teremtés, alig volt 40 kg vasággyal együtt.
Gyorsan kellett cselekednünk. Kinyíltak a tündér szárnyaim, mellettem a főnix szárnyak és azonnal tettük a dolgunkat. Magunkra vontuk az ork figyelmét, aki elengedte a kezet és vicsorogva nézett felém. Kitti addig elbújt, hogy a meglepetés erejével tudjon támadni. Szerencsétlen leányzó elvesztette az eszméletét a sokktól. De később foglalkozunk, majd vele. Elemelkedtem a földtől, majd a fák gyökereivel, szétfeszítettem a szörnyeteg karjait és a lábait, majd a levegőbe emeltem. Nem volt könnyű.
- Most! - kiáltottam.
Kitti végigvezette a tüzet a gyökereken és az ocsmányság iszonyatos bűz és ordítások közepette szénné égett. Alig bírtuk magunkat lenyugtatni. De még észnél kellett lennünk, mivel a lányt még kórházba kellett vinnünk. Odaszaladtunk hozzá és Kitti az egyik oldalon a karja alá nyúlt, én a másik oldalon ,majd felemeltük. Balról a fák közül, ismét rémisztő ordítást hallottunk. A madarak riadt károgásból és a fák mozgásából újabb orkra számíthattunk. Sietősen távoztunk a terepről és mihamarabb kórházba vittünk a sérültet. Hazaérve mind a ketten izgatottak voltunk.
- Oké, tudtam, hogy léteznek orkok, de nem itt. És 100 évente kb. egyszer fordul elő, hogy egy elf orkká korcsosul. De ,hogy kapásból kettő is legyen? - sipákoltam Kittinek.
- Diana, a lényeg, hogy most nyugodtak legyünk. Megesik az ilyen, és legalább történt egy kis izgalom. - próbált csitítani a barátnőm.
- Izgalomnak nevezed, hogy meghalt egy fiú, aki rossz helyen volt rossz időben és kórházba került egy lány?! - néztem rá bosszúsan. - Én ezt nem nevezném annak, inkább borzalmasnak.
- Jól van na! Csak próbálkoztam. - morogta.
- Semmi baj, csak most egy kicsit kiakadtam.

Miután kicsit lenyugodtam és elment Kitti is a lakásába, lezuhanyoztam. Némiképpen megnyugtatott. Aztán, hirtelen jött megint a felismerés, hogy "te jó ég, mi van, ha elkapta Jaredet az az undormány?". Gyorsan elhessegettem a gondolatot. Bele se mertem gondolni, hogy bármi baja legyen. Csörgött a telefonom. Megnéztem a kijelzőt. Nadin volt az. New York- ban lakik, és elég ritkán beszélünk, de mindig örülök, ha felhív. Elég nyers a stílusa, orosz származása miatt. Egyébként nagyon jó barátnő.
- Szia Nadin!
- Szia Diana! Mizu? Most néztem a híreket, és kicsit aggódtam érted... nah jó... nagyon. Mik ezek a támadások? Ember áldozatok?
- Orkok. Vagyis most már csak egy ork. Szerintem bosszúból öl, mert ma estefelé megöltük a társát.
- Kell segítség? - kérdezte közömbösen. A hozzá megszokott temperamentummal. Nem haragutam érte, mert tudtam, hogy egyébként egy áldott jó lélek.
- Nem. Lehet, hogy tovább vándorol. Még várjunk egy kicsit ezzel. De örülök, hogy felhívtál.
- Rendben. Vigyázz magadra. Majd még jelentkezem. Szia. - ezzel letette a kagylót. Én is ugyan így tettem.
Nem bírtam a seggemen ülni. Muszáj volt valamit kezdeni magammal. Felhívtam Kitti, összekészülődtünk és belevágtunk az éjszakába. Elmentünk bulizni egy Hell's Door nevű helyre. A tömeg vonaglott a zenére.
Megcsapott minket a fülledt erotika illata. Egyből elfelejtettem a pár órával ezelőtt történteket. Kértünk két
tequilát és eper- vodkát. majd leültünk egy kis boxba. A kidobók össze- vissza mászkáltak a hatalmas
teremben. Fent a színpadon két csaj próbálta előadni magát a rúddal. Pár fickó pedig nyál csorgatva bámulta
őket. Szánalmas látványt nyújtottak. Néztük egy darabig a tömeget, aztán kellő mennyiségű alkohol bevitel után mi is bevetettük magunkat. Néhány részeg pasi megpróbált nyomulni, de Kitti hamar lerendezte őket. 


Aztán benyomtak valami iszonyat vonaglós számot. De nem ismertem az előadót. A kis főnixet egyből elkapta valami szexi állat és egy ágyjelenetet is, megszégyenítő módon elkezdtek táncolni.  Mosolyogtam egy jót rajta. Majd én is egy férfi kezének simogatását éreztem a csípőmön, és ajkának leheletét a nyakamon. Megfordultam és sárga szeműt pillantottam meg. A lélegzetem is elállt tőle. Annyira szívdöglesztően sármos volt. De, persze ezt nem mutathattam, mivel ott hagyott reggel és mérges voltam rá. Női büszkeségem nem engedhette meg, hogy engedjek az érzéseimnek... és a sikító vaginámnak. Mérgesen néztem rá, mire ő ártatlan kis kutya szemekkel, ezt kérdezte:
- Mi baj Tündérem?
- Tudod te azt nagyon jól! - kiabáltam. - Gyere fel! - mutattam az emeletre - Ott nyugodtabban meg tudjuk beszélni...
És dacosan elindultam felfelé. Ő, pedig követett. "Jó kutyus." - gondoltam magamban. Bementünk egy üres szobába. Igen, ez egy olyan hely volt, ahol ha rád jött a kufirchatnék, csak felmentél egy szobába és már mehetett is a dolog. Miután végeztél, rögtön jött az arra alkalmas személy és kitakarított utánad. Szóval a belépő jegy árában, benne volt a szobahasználat is. De ennyit megengedhettünk magunknak ilyen szar nap után.
- Az a baj, hogy reggel ott hagytalak? - megint a kis kutya szemek. Nekem végem.
- Igen! Legalább pénzt hagyhattál volna, ha már így kihasználtad a helyzetet. - morogtam karba tett kézzel.
- Ugyan már! Ne haragudj Rám. Dolgom volt. De ma este vissza akartam menni megmagyarázni a dolgot, de már nem voltál otthon, aztán megkerestelek és most itt vagyok.
- Csak nem szagot fogtál, Kutyuli? - kacérkodtam. Oké, ilyen pasira nem tudok haragudni. Megadtam magam. J. látva, elsöprő győzelmét felbátorodott, majd morgott egyet és az ágynak dobott. Felgyűrte a minimet, végigsimította necc harisnyámon keresztül a lábamat. A szemében olyan vágy tombolt, hogy már- már ijesztő volt. De felizgatott. A puszta léte lázba tudott hozni.
- Tégy magadévá! Most!
Letolta feszes fekete farmernadrágját és az alsóneműjét, majd félretolta a csipkés fekete tangámat és már tolta is, mint a gép. Közben vadul csókoltuk egymást. Karmoltam, a hátát, a fenekét, ahol értem. Tépetem a haját, még beljebb akartam érezni magamban. Hosszú percekig tartó gyönyör. Másodjára élem át ezt vele. Életem végéig őt akarom a lábam közé.
- Kibékültünk! - nyugtáztam a szex végén. Jared nevetett. Imádtam, ahogy nevet. Zene volt füleimnek. Felkeltünk a ágyból, rendbe tettük magunkat. Mikor kimentünk az ajtón, a folyosón Kitti jött velünk szembe, szét zilált hajjal. Elkezdtem mosolyogni.
- Csak nem beindított a zene? - kérdeztem - Vagy inkább... ez a jóképű idegen?
- Tudod, hogy van az, ha egyszer elkap a hév. De neked magyarázzam? - mind a ketten elkezdtünk nevetni.

J.-vel mentem haza. Kitti még ott maradt táncolni és újabb prédákat keresett magának. Holnap meló. De ez az éjszaka még az enyém és Jaredé.

(most ihlet nélkül, de remélem tetszeni fog :)

Fallen

Nem tudom mi van velem! Alapjában véve sose tudom. Szeretném folytatni az írást, de most valahogy nem megy....

2011. augusztus 18., csütörtök

Balra el! :D

Elmentem a nyugalom falujába. Vasárnap jövök! Szeretek mindenkit!

+ egy kis gondolat! :/

...és veréssel aztán lehet gyereket nevelni! Hát ma reggel is mondta  a magáét. Meg azt mondja hugomnak. " Ha nem leszel normális, nem ez lesz az utolsó, hogy megvertelek." Most komolyan... a múltkor nekem is úgy megszorította a kezem, hogy belilult... Szeretem apámat, mert hát az apám... de ,hogy valaki ekkora pöcs legyen, az már túlzás...

Reggeli kis bejegyzés

Megyek ma pszichológushoz. Ezt is megértem. Nem baj, talán tud valamit segíteni nekem, mert már magam sem tudom mi van velem. A legrosszabb csak az, hogy apával kell mennem. Szóval így is ideges leszek, de apa csak rátesz még egy lapáttal. Most tényleg, az egyetlen ami megnyugtat az az, hogy írhatom az én kis regényemet.
És ez a kis zenécske :P


De viccet félre téve.. ideges vagyok. És már eldöntöttem, hogy miket fogok mondani a dokinak. Ide is leírom, hogy  tudjatok róla.
Az előzményeket mindenki tudja. Nem merek kimenni a lakásból, kiver a víz, szédülök, kapkodva veszem a levegőt, és rám jön a hasmenés. Egyszóval pánikrohamom lesz. KicsiCsajjal, arra a következtetésre jutottunk,  hogy a szüleim miatt érzem magam így, tör rám a roham. Ami nem is hülyeség, mert apám mindig veszekszik velem, hogy én  milyen mafla vagyok és semmi talpraesettség és határozottság nincsen bennem. Én ezt úgy gondolom, hogy ők ******* (baszták) el, mert mikor kisebbek voltunk a testvéreimmel, és valamit magunktól akartunk csinálni, akkor az rossz volt, nem volt szabad, miért nem kérdeztük meg őket. Ha meg nem csinálunk meg valami, akkor mi semmit nem veszünk észre, miért nem csináltuk meg, a szart is otthagynánk a szoba közepén, meg ilyenek. Szóval nem tudom. Már néha rettegek mikor elmegyek és haza kell jönnöm. Én nem merem azt mondani, hogy félek az apámtól. Pedig lehet, hogy ez így van. Anyámmal nincs baj, ő jó fej szokott lenni. Hjahh és a talpraesettségem... hát, hogy legyek az mikor nem neveltek annak. Úgy érzem egy minimális határozottság és talpraesettség van bennem, mert nem mondom azt ,hogy hagyom magam meg ilyenek. A másik dolog meg, hogy állandóan fáj a hasam, ha eszek , ha nem. Valószínűnek tartom, hogy ez az idegtől van...
Egy szó ,mint száz nem tudom mi lesz ma a dokinál...
De majd leírom.... :(

2011. augusztus 17., szerda

Iromány IV., Alice Galewood tollából ^^,

Halk kis koppanásra ébredtem fel reggel, jobban mondva délelőtt. A konyhámból jött a hang. Gyorsan felpattantam és kiszaladtam. Gondoltam J. valami finom reggelit készít nekem. De csak Kittit láttam meg serénykedni ott. Félre értés ne essék, örültem neki, csak hova tűnt J.?
Kedves barátném, épp kávét főzött magának. Eléggé nyúzott feje volt.
- Jó reggelt! Látom jó éjszakád volt. - köszöntem rekedtesen. Kitti odakapta a fejét.
- Ohh, észre sem vettelek! Hallood, nem volt semmi a pali! - mondta ábrándozva - De amint látom ,te se egyedül aludtál...
- Ezt miből gondolod?
- Van egy -két foltocska a nyakadon. Durva pasas volt, mi? Keményen tolta neked? - kacagott Kitti, miközben imitálta a lökő  mozgásokat a csípőjével.
- Jajj, fejezd már be! - szóltam rá, de persze én is kuncogtam rajta. De szerintem jól el is pirulhattam ,mert Kitti egyből levette ki volt nálam.
- Vörösségedből ítélve, Jared látogatott meg éjszaka. Igazam van, vagy igazam van?
- Igen, igen, igen. Igazad van. J. volt nálam. De nem értem hova tűnhetett. Mire felébredtem már nem volt itt. Te véletlenül nem találkoztál vele? Apropó ,te mióta is vagy itt?
- Amikor bejöttem, csak Te fetrengtél a kanapéd előtt. És csak nemrég érkeztem én is, mert mint látod még csak most fő a kávém. 
- Csinálnál nekem is egy teát? - az én esdeklő tekintetemnek ,senki nem tud ellenállni.
- Igen, csinálok. De csak azért mert tegnap összehoztál Set-tel ,ha csak véletlenül is. - mosolygott Kitti
Míg vártam, hogy elkészüljön a tea , elmentem a fürdőbe, megmosakodtam ,majd felvettem valami kényelmes kis otthoni cuccot. Szerencsére ma nem kell mennünk dolgozni. Így mára, egész napos lustálkodást terveztem. Esetleg kimegyünk majd Kittivel a kis tavacskához.
- Kész a teád!
- Köszönöm, megyek már!
Mikor kiértem a konyhába, Kitti már szürcsölgette a kávéját a pultnál. A teám pedig vele szembe gőzölgött. Leültem elé.
- Nem is meséltél! Mi volt tegnap Set- tel? - kérdeztem kíváncsian.
- Semmi extra. Felmentünk hozzá. Hatalmas háza van. Olyan tipikus vámpíros. De szép. Nekem tetszett az a sötét hangulat ami átjárta a házat. - látva sürgető tekintetemet, így folytatta - A lényeg, tudom. Mondom már. Szóval, felmentünk hozzá. Illedelmesen kinyitotta nekem a kocsija ajtaját, én pedig kiszálltam. De hallod, Diana, van motorja, ráadásul nem is egy, hanem öt. Mind kint álltak, mert mondta ,hogy nem rég mosatta le a szolgáival. Nekem már kb. akkor orgazmusom volt. Nah, de bevezetett a házba, megkínált egy itallal, persze elfogadtam. Leültünk a hatalmas kandallója elé. Jobban mondva, csak én. Tudod, vonzott a tűz lobogása. Ő pedig, leült az egyik karfás székre. Órákon át ,csak beszélgettünk. Kicsit már untam, mert azt hittem, ahogy beérünk a házba egyből szexlünk, de nem.
- Én azt hittem, hogy szaftos dolgokat fogsz nekem mesélni reggelire. A lényeget mond. - vigyorogtam.
- Jól van, már is mondom Szivi, nyugi! Szóval, ott ültem és beszélgettünk, majd egyszer csak, már hanyatt fekve találtam magam. Set a földhöz szorította a csuklómat, és majd felfalt a szemével. Elkezdte, harapdálni a nyakam, először gyengéden majd már kicsit erősebben. Aztán szó szerint letépte rólam a ruhát. De a csuklómat gyorsan elkapta, nehogy én bármit is tudjak csinálni. Olyan szenvedélyesen csókolt hosszú percekig. Mikor éreztem, hogy lazít a csuklószorításon, rá fordultam és levetkőztettem. Szépen lassan, hogy húzzam egy kicsit. Persze ő is belement a játékomba. A farka olyan kemény volt már, hogy nem tudtam neki ellenállni, és tudom, hogy megbeszéltük, hogy a másikét nem próbáljuk fel. De ő csak egy munka volt neked, ugye?
- Persze, semmi baj. Szívesen átpasszolom neked. Ha téged nem zavar, hogy voltam vele.
- Nem, dehogy! De mondom tovább, ha még érdekel. - húzott Kitti
- Naná, hogy érdekel! - mondtam mosolyogva
- Szóval, már annyira kemény volt, hogy csak úgy nyomta a pinámat. Mikor már teljesen levetkőztettem, a számba vettem a farkát és kényeztettem egy darabig, közben szétkarmoltam a hasát és a mellkasát. Annyira felhevült a vágytól ,hogy megnyúltak a szemfogai. A főnixem meg életre kelt és a szárnyai szétterültek.
- Ahh, szex közben kinyíltak a főnix szárnyaid? Set mit szólt hozzá? - kérdeztem csodálkozva.
- Igen, és tetszett neki. Azt mondta gyönyörűek, és hogy én magam is milyen gyönyörű vagyok, főleg így a tűz megvilágításában, de ez a nyálas része volt. Szóval, az orális szex után, erősen magára húzott, és miközben lovagoltam rajta, markolászta a melleim. Olyan durva volt, de mindeközben finom. De én se voltam semmi. Úgy meglovagoltam, hogy szerintem még most ott fekszik a kandalló előtt. Bár, nagyon kijönni se tud a nap miatt. Azt hiszem ez volt életem legjobb dugása. Vége.
- Aztaa! Velem nem volt ennyire durva. Látszik, hogy én tényleg csak egy kurva voltam a szemében. Viszont, ha veled ilyen volt, lehet még számíthatsz arra, hogy felkeres. - véleményeztem a mondandóját.
- Remélem Diana, mert nekem az a pasi kell.
Majd a konyhapultnál ülve beszélgettünk még jó sokáig.

Folyt. köv. ^^, 

2011. augusztus 16., kedd

Iromány III. (amíg nem találok ki rendes címet, addig iromány néven futtatom a sztorit :D )

Hosszú ez az éjszaka, nagyon. Megvártam, míg befordul a porsche a sarkon, majd bementem az imádott kis lakásomba. Alig vártam ,hogy vegyek egy zuhanyt és befeküdjek az ágyamba. Kíváncsi voltam, hogy alakul az este Kitti és Set között. Lehet, egymásra találnak. Sosem lehet tudni. El tudtam őket képzelni együtt. Elég tűzről pattantak voltak.
Levetkőztem, majd megnyitottam a zuhanyt és beállítottam a hőmérsékletet. Hosszú percekig álltam alatta, lemosva magamról, a gusztustalan nagykutyák mocskát. Imádtam a víz alatt állni. Olyan megnyugtató volt, ahogy végigfolytak a vízcseppek a testemen. Azt hiszem ,ezt szeretem a legjobban ebben a nyomorult életben.
Mire kimásztam a zuhanyfülkéből, odakint már esett az eső. Gondoltam, hogy fog. Már akkor is el volt borulva, mikor elindultunk a fesztiválról. Halkan csepergett, aztán egyre erősebben kezdett zuhogni. Gyorsan bezártam a konyhába és a nappaliba az ablakot. Éjszaka két óra volt. Viszonylag hamar végeztünk Kittivel. Bár, ő még biztosan vígan elvan a vámpírral. Csak nehogy bántsa, mert akkor esküszöm kinyírom...nah jó, vagy kinyíratom. Sosem voltam az az agresszív ember típus. De ha kellett, a számomra fontos emberek mellett, bármikor kiálltam.
Az eső még mindig nem állt el, de nem is baj. Ahogy kinéztem az ablakon, minden olyan csendes volt. Valamiféle lelki békét éreztem. Nem is tudom. Ámbár, kellemesen átjárta, az egész lényemet. De mennyei megnyugvásom csak addig tartott, míg meg nem láttam egy árnyat a bokrok között átsuhanni. Ne már, ennek az éjszakának tényleg sosem lesz vége. Jó ég, mi van ,ha az az állat van itt ,amelyik szétmarcangolta azokat a nyulakat?! Olyan védtelennek éreztem magam, holott simán el tudtam volna bánni azzal a dologgal, bármi legyen is az. Aztán halk kopogás hallatszott az ajtómon. Odasétáltam, majd kinéztem a kukucskálón, és Jared állt ott, teljes valójában. Felül nem volt rajta semmi. Forró testéről csak úgy párologtak a cseppek, ahogy ráestek. Azon nyomban ajtót nyitottam neki. Minden köszöntés nélkül nekem esett, az ölébe vett, és a falhoz nyomott. Gondolkodni se volt időm. Az ösztönöm nagy túlerővel győzött az eszemen. Éreztem, ahogy kemény farka hozzányomódik a vénuszdombomhoz. Szó se róla, akartam őt. Az az érzés ,amit tőle kaptam, más volt. Más ,mint amit a többi férfi váltott ki belőlem. Akár jártam velük, akár a klienseim voltak. Ha egy képpel kellene bemutatnom a bennem lezajló lelki folyamatot,akkor így írnám le: mint amikor egy magas szikláról ugrassz le a mély kékségbe. Félelemmel teli izgalom. Izgatottság. Vágy. Szenvedély.
A bordó szatén hálóruhácskámat egy pillanat alatt letépte rólam. Az ajkai úgy tapadtak az ajkaimra, mint szomjazó szája a vizes kulacsra. Bevitt a nappaliba, majd a kanapémra dobott. Kezei bebarangolták az egész testemet. Közben azt hiszem elfelejtettem levegőt venni. De ez most nem számított. Abban a pillanatban csak az számított, hogy együtt legyünk , bennem legyen. Érezzem. A hasamra fordított és kutyapózba állított. A nyelvével érzékien simogatta a hátamtól, a derekamon, a fenekem körvonalán át egészen a vaginámig. Az élvezettől és a sok boldogsághormontól ami felszabadult most bennem , majdnem elájultam... Tényleg igaz, hogy az orgazmus egy kis halál. Ezek szerint én, akkor sokszor meghaltam. A nyelve ide- oda ficánkolt a lábam között. Körbejárta az egész területet. Hol vadul, hol érzékien csinálta. Majd jött a mega orgazmus, mikor erőteljesen belém nyomta méretes jószágát. Aztán a hátamra fordított, majd ritmusosan ki- be húzogatta , én pedig az élvezettől már teljesen eszemet vesztettem. Felállt, elém térdelt. Én felültem, majd kézbe vettem az "ügyet" és szájba. Mikor elengedtem , éreztem ahogy kilövelli magjait, beterítve a mellem közét és a kezemet. Ismét a hátamra fordított, és egyre erősebben csinálta. Míg végül elévezett még egyszer. Éreztem ,ahogy  a farka vadul lüktet a vaginámban, ahogy elélvez. A végére mind a ketten kimerülten feküdtünk... a földön. Lihegve, izzadva, egymás mellett. Összeölelkezve.
Úgy gondolom egy férfi elélvezésénél nincs gyönyörűbb dolog a világon. Látni ,ahogy ívben megfeszülnek az izmai, ahogy kéjesen felnyög a gyönyörtől. Nincs szebb... Beleszerettem.

Folyt. köv.  :)
(Ez most eléggé kis összecsapott lett... majd kijavítom ;)


2011. augusztus 15., hétfő

ez a szám megérdemel egy külön bejegyzést :) :$


Püüüh :(

Visszaesés...

...a szerelem szar! Akik szárnyalva szeretnek azok szerencsések. Most nem tudom miért érzem így, talán mert mérges vagyok ,egy kicsit Steve-re. Mert egy kicsit megbántott... Mostanában egyre többet bánt meg.
Semmi bajom, a sok próbával, mert támogatni szeretném és mögötte állni mindenben, de azért szerintem meg lehetne érteni azt is, hogy nekem is szükségem van. Vele lennék... egyfolytában. Bosszant ez is.... Megértem én őt is, de én se vagyok egy bonyolult lélek... Mind1...
Lehet, megyek dilidokihoz. A hasam folyton fáj, az elnyomott idegtől ami bennem van. Még Steve koncertjére se akartam elmenni ,annyira ideges lettem és féltem ,mielőtt elindultunk. A pánikroham... elég szar! Szóval lehet dilidoki. Remélem tud majd rajtam segíteni. Gyógyszerezni nem akarom magam ,de ha nincs más mód, akkor kénytelen leszek bogyókhoz folyamodni...
Egyetlen vigaszom jelen pillanatba ,hogy írhatom a kis könyvecskémet. Ami még nem tudom milyen lesz... még a végét nem látom a történetnek, de jó lesz, úgy érzem. Aztán elküldöm valami könyvkiadónak, hátha bejön...

2011. augusztus 13., szombat

Pssszt! :D

Oké,gyerekek... nem tudom mi van velem, de most elkapott ez az írogatási hév... majd talán abbahagyom, de most jól érzem magam ,hogy a fantáziámat leírhatom és visszaolvashatom. Főleg mikor csak úgy dőlnek belőlem a szavak.
Változások:
- Szőke lettem
- Műköröm (majd csak lesz)
- Kezdek jobban lenni
- Meló is lesz
- Már néztem angol nyelvtanfolyamot
Asszem ennyi. Hjahh és este megyek Steve fellépésére! Az első fellépésük valami amatőr rock fesztiválon. Király, nagyon szurkolok neki, bár sztem jobban izgulok én,mint ő.
Puszi!

U.i: Azt hiszem Szexmániás vagyok. De nem ám az ilyen lájtos szexre vágyom, hanem a vad és állatias szexre. :O

Iromány II.

Mikor hazaértem -megjegyzem "szárnyalva" - ,alig vártam, hogy vegyek egy forró zuhanyt és az ágyamba dőlhessek. Már éjjel három óra is elmúlt, mire a pihe- puha takaróm alá kerültem.
A pasik miért nem olyanok mint a takaróm? Mindig átölelne mikor kell ,és mire hazaérek már az ágyban várna. Már csak vacsorát kellene főznie és akkor tökéletes lenne.
Mielőtt elnyomott volna az álom, arra gondoltam, ami a kis tisztáson történt. Azon gondolkoztam, vajon hol láthattam azokat a gyönyörű borostyán színű szemeket. De inkább reggelre hagytam a dolgot, mert most nagyon nem ment nekem a fogaskerekeim mozgatása.

Délelőtt tizenegy órakor szólalt meg az ébresztőm. Én pedig, szörnyű fejfájással ébredtem. Ez a tündéres dolog nagyon leszívja az energiám. De ez van. Aki hülye haljon meg, nem igaz? Vagy törődjön bele és éljen a hülyeségével együtt. Eltipegtem a mosdóig, és könnyítettem magamon, majd jöhetett a reggeli rutin. Mosakodás, fogmosás. Végül, bementem a konyhába, megittam egy teát és pirítóst csináltam magamnak.
Áldom az eszem, hogy egyszintes lakást vásároltam magamnak. Gyerek koromban emeletes házunk volt, amit utáltam. Főleg a takarítás részével voltak gondjaim. Nő létemre utáltam rendet csinálni. De, a zseni átlátja a káoszt. És szerencsére ezt a kis házat, egyszerű volt tisztán tartani.

Nem vártam az éjszakát. Valami Rock fesztiválon kellett felszolgálnom és egyéb szolgáltatásokat nyújtanom a fejeseknek, akik azért mennek, hogy amatőr zenekarokat vegyenek szárnyaik alá. Juppéé!
Kellett nekem eljönni otthonról 18 évesen. De nem is bántam meg. Apám folyton vert, anyám meg mindig ivott. Jó ki párosítás. Szóval, nem bírtam már ,így eljöttem. És már amúgy is kezdett kibontakozni a tehetségem.
És itt most nem az táncolásra meg az ágybeli munkámra gondoltam. Hanem az adományomra. Ha lehet ezt annak nevezni. Minden 17 éves koromban kezdődött, mikor is kaptam egy szál rózsát, életem első szerelmétől - akkor még nem tudtam, hogy sok "első szerelmem" lesz. Halál bele voltam esve a srácba és azt akartam, hogy soha ne hervadjon el az a rózsa. És a mai napig ott virítana a szobám ablakában, ha nem hajítottam volna ki. Szóval én valami driád, nimfa, erdőtündér keverék lehetek, mert nagyon olyasmi erőm van. Először kicsit megijedtem, de aztán rájöttem, hogy ez nagyon klassz. Örömömben kiszaladtam a köztérre és virágba borítottam az egész helyet. De ennek már vagy 8 éve. Azóta nem voltam otthon, de nem is hiányzik.

A tea és a pirítós után ,felöltöztem, majd elszaladtam a kis boltba, ami csak 5 háznyira volt tőlem, szerencsére. Út közben találkoztam Mrs. Rose-zal. Kedves öregasszony volt, bár szerintem nem volt ki mind a négy kereke.
-Jó reggelt Mrs Rose!- üdvözöltem udvariasan.
-Jó reggelt Kedveském! - köszöntött ő is.
Majd tovább mentem. A kis boltban vásárlás közben, susmogást hallottam. Nem akartam hallgatózni, de jó fülem volt.
- ...és a gyerekek jól vannak? -kérdezte egy ismeretlen hangú nő.
-Igen, mindenki jól van. Csak az elejtett nyulak tűntek el. Minden csupa vér volt és húscafatok hevertek a sátor előtt mindenhol!- mondta Mrs Gabe.
- De ki vagy ,ami még annál is rosszabb mi tehette?
- A rendőrség szerint egy medve lehetett, vagy egy nagyobb kutyafajta. Sajnos, többet nem tudtak mondani ők sem.
- A lényeg, hogy a férjednek és a gyerekeknek nem esett semmi baja. - mondta megnyugtatás képen a nő Mrs Gabe- nek. - Ha nem haragszol, megyek is tovább. Csak ha már így összefutottunk, gondoltam megkérdezem.
- Rendben van. Örülök, hogy találkoztunk. Minden jót! - köszönt el ,enyhe mosolyt erőltetve az arcára Mrs Gabe.
Én egy liter tejjel a kezemben álltam, a tejes polc előtt. Teljesen le voltam döbbenve a hallottaktól. Bambulásomból a bemondó nő hangja térített ki. Vajon mi tehette ezt? Tudom, hogy csak nyulak, de mi van ,ha legközelebb az a valami a vér ízétől kábultan emberre is rátámad. Azok a gyerekek olyan közel voltak ahhoz az ... izéhez. Szó mi szó, jobban oda kell figyelni a környékre.

Délután hat. Azt hiszem itt az ideje készülődni. Vettem egy forró zuhanyt, hajat mostam és felöltöztem. Úgy döntöttem, ma feszülős, szakadt fekete nadrágot és pánt nélküli feszes felsőt veszek fel, egy szép kis ujjatlan kesztyűvel és magas sarkú cipőt, persze szintén feketét. El kell adni magam, ha nem akarok éhen maradni. Bár már annyit összekeféltem ,hogy életem végéig vígan ellehetnék meló nélkül. De mit mondhatnék? Gondoljon bárki bármit én szeretem ezt a melót. És nem fekszem le akárkivel. Meg aztán, azt kell szeretni ami van, nem igaz?
Belenéztem a tükörbe. Egy kedves tekintetű, szép, és csinos lány nézett vissza rám. Szexinek nem mondhatnám magam, inkább a dögössel jellemezném kinézetemet. Gyorsan megcsináltam vállig érő szőkés- barna fürtjeimet, kihúztam a szemem feketével, majd rohantam is a fesztiválra. Szerencsére nem volt nagy forgalom és a fekete kis '93-as Ford Fiesta- mal száguldozhattam.
Mire odaértem a barátnőm már ott várt. Fekete kezeslábas volt rajta. Bőrből készült és csak úgy feszült a vonalain, persze a dekoltázsa jól kiemelve. Vörös haja csak úgy lobogott, ahogy ide oda mászkált a fotelok és asztalok között. Kitti olyan mint én, neki is volt egy tetkós ügye és mellé még ereje is volt. De illett is rá a tűz feletti hatalom, mivel ő maga is eléggé tüzes csaj. Mellesleg a hátára egy főnix van tetoválva.
Lábjegyzet: ezt a tetkós sztorit majd kifejtem bővebben, most koncentráljunk a melóra.
Mikor Kitti észrevett integetett, hogy menjek. Odasiettem, és elmondta mi lesz a dolgom. De nem nagy kunszt italok felszolgálni, közben hagyni ,hogy a fejesek már teljesen részeg állapotban a mellünket bámulják és a fenekünket csapdossák. Főleg annyi pénzért.
- Kicsit késtél. - mondta Kitti.
- Sajnálom, nem tudtam mit vegyek fel és még a körmömet is ki kellett festenem. - mondtam mosolyogva. Ő is elmosolyodott. Minden nő tudja milyen macerával jár a köröm széppé tétele.
- Semmi baj, csak vedd fel a tempót. Sok dolgunk lesz. És már szinte mind részeg. - közölte egy pohár pezsgő kiöntése közben.
Az együttesek nagyon jók voltak és az éjszaka elég gyorsan elment. Még meg kellett várnunk, míg valamelyik fejes kér- e külön szolgáltatást, és utána mehetünk is. Kittihez, egy viszonylag jó képű lemezcéges pasi ment oda. Kopasz , nagy darab ember volt. De még én is elmentem volna vele, pedig nem is az eseteim. Kitti még menet közben hátra nézett, és kacsintott egyet. Én pedig mosolyogtam, majd azt formáltam a számmal, hogy "Vigyázz magadra" . Még vártam egy kicsit Rá, aztán meguntam. Majd lementem a tomboló feketeség közé. Elég sokan megbámultak, fütyültek, de most nem tudott érdekelni. Nagyon kifárasztott az este és éjszaka.
- Szabad egy italra? - morogta valaki mögöttem. Hátrafordultam és tágra nyíltak a szemeim. Úr Isten! Ez ő! Azokat a sárga szemeket nem lehet egy könnyen elfelejteni.
- Köszönöm, elfogadom. - válaszoltam közömbösen. Nehogy már azt higgye, hogy csak mert ilyen szexi, és helyes és kívánatos és szépek a szemei ,már levett a lábamról. Még ha ez így is volt.
Apám, egy ilyen pasival le tudnám élni az életem és a melót is abbahagynám. Vagy ha nem is, a szex részéről lemondanék, az tuti.
- És mit szeretne inni?
- Először is tegezz nyugodtan, másodszor pedig egy tequilát és egy vodka narancsot kérek.
- Nem lesz ez egy kicsi...
- Nem! - vágtam rá gyorsan. Az összes férfi  azt hiszi, hogy a nők nem tudnak inni?! Pedig némelyik csajszinak jobb huzata van ,mint a pasiknak.
Kicsit meglepődött, hogy ilyen gyorsan rávágtam. De különösebben nem érdekelt. Nagyon fáradt voltam és lefekvés előtt ez pont jó lesz. Kikérte az italt, majd kerestünk egy szabad helyet és leültünk.
- Elárulod a neved? - kérdezte a Félisten... Isten.
- Diana , a nevem Diana. - válaszoltam
- Szép neved van! -mosolyogta- Az én nevem Jared. De szólíts ,csak J- nek. - majd megcsókolta a kezem. Jesszusom, remélem nem látszott rajtam nagyon, hogy elolvadtam. Soha nem találkoztam még ilyen pasival. Serdülő korom óta vágytam egy , indián pasira. És tessék lássék. Ilyen is csak a filmekben, vagy könyvekben van. Valaki csípjen meg, hogy ez a valóság és nem álmodom.
- Áuuuu! - sikítottam fel, fájdalmamban. Oldalra néztem és Kittit pillantottam meg. Csúnyán néztem rá, az előbbi vállcsípési akciója miatt. - Ezt meg mi a fenéért csináltad?!
- Ott hagytál! Mondtam, hogy várj meg, mert hamar végzek. Még jó ,hogy még itt voltál. Neked kell hazavinned. Ohh ,ohhóó... Helló! - mondta kacérkodva Kitti J- nek. - A nevem Kitti!
- Örvendek, az én nevem ,pedig Jared. - köszöntötte udvariasan. De semmi vágyat nem láttam a szemében Kitti iránt. Ezt furcsállottam. Pedig mikor meglátnak minket , általában mindenkinek leesik az álla és sóvárgó tekintettel bámulnak. Nem beszélve arról ,hogy nem is tudják melyikünket dugják meg először. De Kittivel megbeszéltük ,hogy a másik cipőjét nem húzzuk fel.
- Sajnálom J, de indulnunk kell! És Drágaságom ,te vezetsz, mert mint látod én ittam. - hogy valaki mindig félbeszakítson ,pedig olyan ágyjelenetet képzeltem el ezzel az állattal. Meg, nem ártana beszélgetni is vele, mert semmit nem tudok róla és eldöntöttem, hogy ha ez a pasi összejön ,lemondok léha életmódomról. Bár én rendes lánynak tartom magam.
- Még maradjunk egy picit! - mondta Kitti, aztán kis gondolkodás után - Nah, jó! Menjünk, de nálad megiszunk valamit.
- Jó,csak nyomás.- mondtam kacagva. - Helló Szexi J!
Elindultunk, de J megragadta a karom és magához húzott. Az arcom, olyan közel került az arcához, hogy éreztem a belőle áradó forróságot. Istenem ,valaki oltson tüzet, mert lángol a testem.
- Még látjuk egymást. - súgta a fülembe.
- Gyerünk máááár! - kiabálta Kitti
-Me...gyek, megyek!
A döbbenettől ,alig bírtam beszélni. "Még látjuk egymást". De mikor? Hol? Ajánlom neki, hogy minél hamarabb. Akár hogy is akartam magam tartani, alatta akartam végre izzadni, vagy felette, vagy előtte. A lényeg, hogy bennem legyen.
- Ki ez a jóképű idegen? - kérdezte Kitti ,miután beindította a kocsit és elindultunk.
- Tegnap ismertem meg...- majd elmeséltem neki a tegnap éjszaka történteket.
- Aztaaa..., - mondta izgatottan Kitti - és most mit fogsz csinálni? Tényleg egyedül akarsz engem hagyni a sok gazdag pöcsfejjel?
- Nem, vagyis igen. Csak nem fogok már lefeküdni velük. De ugyan úgy táncolok és felszolgálok veled.
- Nem hiszem el, hogy az én ribanc barátnőmből rendes csaj lesz. Nem mintha eddig nem lettél volna az, de wauw. Mondjuk egy ilyen pasiért én is lemondanék a szexről.... nah jó, nem. Én imádok szexelni. Nem tehetek róla, hajt a vérem!
- Majd neked is benő egyszer a fejed lágya! - mondtam nevetve. - Addig meg szórakozz nyugodtan.
Az út további részében csendben voltunk. S nekem végig Jared- en járt az agyam. Elképzeltem a jövőnket. Szép gyerekeink lennének.

Mikor megérkeztünk , kiszálltunk a kocsiból, és Kitti odasúgta nekem:
- Valaki áll az ajtó előtt...
Riadtan odakaptam a fejem és rossz előérzetem támadt. A tündérem is elkezdett fészkelődni a hátamon, de láttam ,hogy Kitti főnixe is mocorog. Odaszóltam:
- Ki van ott? - Majd az árny előlépett és láttam ,hogy Set volt az. A vámpír akivel előző este lefeküdtem. - Mit keresel itt?
- Csak hiányoztál Bébi -mondta megnyalva a szája szélét, majd tekintete Kittire vándorolt. - Hm ,látom ma hármasba fogjuk nyomni. Szeretem ,ha egy nő változatos.
- Egyikünkkel se fogod ma nyomni! Vágod? Engem nem hat meg, hogy vámpír vagy. Ma itt nem lesz...
- Deee, lehet hogy lesz szex. - mondta Kitti ,sóvárgó pillantást vetve Setre.
Jézusom ,már csak az hiányzik, hogy a legjobb barátnőm egy vámpírral kufircoljon az én lakásomban.
- Kitti! Azt hittem ez egy beszélgetős, iszogatós este lesz. - mondtam meglepődve, bár kissé mérgesen.
- Tudom, de ahh... ezt nem lehet kihagyni és bennem még tombol a tűz.
- Jó,de nem nálam! Akkor nyomás haza.
- Oké,oké... - majd Kitti odafordult Set-hez- Nos, Vámpír Uraság, egy menet a főnix fészkében?
-  Indulhatunk is Kis csaj!
- Holnap hívlak! - kiáltotta Kitti vigyorogva. Majd beszálltak a vámpír bordó Porshe- jába és már el is tűntek.

Folyt.köv ;)

2011. augusztus 12., péntek

Iromány, vagy valami olyasmi. Éljen a fantázia! ;)

Éreztem, ahogy valami meleg és nedves folyik le a combomon. Félelmetes és izgató érzés volt. Az a kéjjel vegyített izgalom, amit okozott, leírhatatlan volt. Még sosem voltam hozzá fogható lénnyel. Sőt leginkább ,csak emberekkel feküdtem le eddig. Odakint már épp alkonyodott. Csodaszép volt, ahogy a reluxa között átszűrődtek a napnyugta színei. Bent a szobában fülledt volt a levegő. Nem is csoda, ilyen fullasztó nyári napon. Most örültem volna egy klímának, de ne legyünk ennyire nagyra vágyóak, egy vödör jég is megtette volna. De sajnos ebben a koszos kis motel szobában örültem, hogy legalább a fürdő tiszta volt.
Nem igazán értettem, miért pont itt kellett vele találkoznom, de egy vámpírnál sosem lehetett tudni. Akár hogy is, élveztem a vele való együttlétet. A sok férfi -akik nem mellesleg, mind emberek voltak - a fele gyönyört nem nyújtották annak, mint amit Settel éltem át. De ő is csak egy munka volt. Jött, megdugott - bár elég érzékien csinálta, lehet a vámpírok így szexelnek - ideadta a pénzt, aztán ő jobbra én balra vettem az irányt.
Már besötétedett mire kiértünk, és elváltak útjaink. Elég csendes éjszaka volt, a megszokott nagy forgalomhoz és kocsmai balhékhoz képest. Még az ég is csillagos volt. Gondoltam rá, hogy haza repülök, de most jól esett csak úgy sétálni. Bár a tündér a lapockámon nagyon fészkelődött. De már tudtam kezelni, így nem nagyon foglalkoztam most vele.
Út közben Seten járt az agyam. Vajon ő is haza ment, vagy elment meginni egy ... lányt a haverokkal? Nem tudom, de piszkosul vágytam rá.
Ahogy így elmélázva sétáltam hazafelé valami zajt hallottam az út menti erdős rész felől. Tudni illik, én a külvárosban lakom, ami mellett egy szép kis erdőcske húzódik. Olyan filmbe illő kis táj, tóval a közepén. Igazán idilli, és még a szomszédok is jó fejek. Nem olyan pletykásak, mint abban a kisvárosban, ahol felnőttem.
Szóval a zaj valahol az erdő mélyéből szólt... kicsit megijedtem, mert ez errefelé szokatlan volt. A vámpír pasin is csak, azért nem lepődtem meg, mert a belvárosban sok mászkál, beleértve egyéb más finomságokat is. Beljebb mentem a kis tóhoz vezető kis ösvényen, mikor hirtelen valami elfutott mögöttem. Hátra kaptam a fejem.Semmi. Majd előre fordultam. A tó felszínén a Hold tükröződött. Olyan fényes volt, és gyönyörű. Meg akartam érinteni. Vonzott a csillogása. Legugoltam és megbabonázva, kinyújtottam a kezem. Majd hirtelen valami lökést éreztem és a földön találtam magam a hátamon fekve. A nyári kis fekete ruhám széthasadt ,kivillantva hófehér combomat. Ijedten néztem körbe, hogy ki volt. Talán Set jött vissza, repetáért. De nem! A sötétből két sárga szempár nézett vissza rám. A rémülettől mozdulni nem bírtam. Még jó, hogy ha félek felizgulok. Milyen párosítás ez már?!
Mindegy...koncentráljunk a mostra. Ott volt az a két sárga szempár és engem figyelt. Basszus. Kilépett a fák közül és a bokormagasságban lévő szempár hirtelen másfél méterrel feljebb kerültek. A szemeim, ha ki tudtak volna ugrani a helyükről, szerintem már rég megtették volna. A pasasnak -lehet, ez nem pont jó kifejezés rá, de - mintha csak kiszámolták volna, pontosan kidolgozott izmai voltak, bronz bőre csak úgy fénylett a Hold fényében ,és a mérete...khmm,eléggé szembetűnő. Oké,megijedtem. De ide nekem mindent.
Elmosolyodott, látva, ahogy elbambultam a lába között meredező dolgon, és közelebb jött. Felém hajolt, feljebb tolta a szoknyámat és leszakította az amúgy is lecsüngő pántomat. Eléggé kiszolgáltatottnak éreztem magam. De egy ilyen pasinak, vagy mifélének nem lehet ellenállni. Jobban mondva, nem tudtam. A lábam között úgy lüktetett, mint ha ki akart volna szakadni a vaginám, hogy azon nyomban beborítsa azt a gyönyörű alkotást.
Megigézve bámultam a szemeit. Vártam, hogy megszólaljon, vagy megcsókoljon, de semmi. Még soha nem éreztem magam ennyire bénának férfi előtt. Általában tudom mi a dolgom, hiszen félig ez a foglalkozásom. De most leblokkoltam...
Hirtelen megmozdult a tündérem, majd szétterült a hátamon, kinyíltak a szárnyaim és a tó közepe felé repültem. Jobban mondva vittek. Az én aranyos kis tündérkém...
Az idegen elkezdett rángatózni ,majd összegörnyedt a földön és egy hatalmas farkas alakját öltötte fel. Megrémültem, hisz még sosem voltam ilyen átváltozásnak a szemtanúja. A farkas még egy pillantást vetett rám, majd az erdő mélyébe vetette magát.
- Kösz Nessa - morogtam a tündéremnek.

folyt. köv. :D