Féltékenység

"Isten hozott a féltékenység világában. Belépéskor kapsz egy kis hasogató fejfájást, szinte leküzdhetetlen vágyat, hogy valakit meggyilkolj és egy kisebbrendűségi komplexust."
	/J. R. Ward/

Ne mááááár.... ki van száradva a torkom,össze van kapódva a gyomrom és kiver a víz....basszus féltékeny vagyok!! -.-"

Van egy lány ,itt lakik ahol én...és még lány szemmel is rohadt szép! Mindig úgy akartam kinézni mint ő... habár én sosem akartam vörös hajat... de nem baj,szóval alapból is mindig féltékeny voltam rá,a kinézetére meg a stílusára... és most,Shade munkatársa lesz!!!Miért pont ő? Miért ez a lány? 

Soha egy lányra nem voltam féltékeny ,csak erre az egyre... és pont neki kell Shade munkatársának lenni... Ez most vagy irónikus vagy kurva gáz... vagy én mindjárt sírva fakadok... persze annak a baromnak meg nem panaszkodhatok,mert az mi ciki már...és én nem vagyok féltékeny... legalábbis jobb ha ő nem tud róla,hogy az a kis féltékenység amit előadtam neki valójában kurva nagy!!! 

De neki a nagy vigasztaló szavai... "nem szexeltem vele,nem is fogok...csak veled,mert veled ahh,fantasztikus" 

Hát köszi,ki vagyok segítve...és amúgy is ,nem csak a szexről van szó...meg ki beszélt itt szexről... :/ komolyan... 

Jó,persze Shade nem tehet róla,hogy pont az a csaj lett a munkatársa és a csaj sem tehet róla ,hogy én pont rá vagyok féltékeny már több éve... Ő az a lány aki mellé,ha melléállítanának az önbizalmam egy másodperc alatt nullára csökkenne...  -.-" Pedig én nem tartom magam rossz csajnak,sőt... Oké,ez egy kicsit egoistán hangzott,de ennyi egészséges önbizalom kell...  :D 

És különben sem kellene féltékenynek lennem,hiszen nem is járunk... meg a féltékenység,csak egy hülye szokás... 

Nem lennék féltékeny,ha biztos lennék magamban... 

És az emberek többsége miért lesz féltékeny?Talán, mert ott van a félelem is,hogy elveszítjük azt akit szeretünk... Én is félek...de ha jobban belegondolok,akkor meg nem,mert az élet megy tovább,ugyan úgy felkelünk reggel ,csak már anélkül a személy nélkül aki addig része volt az életünknek ... Talán ezért nem is élem most már bele magam egyetlen kapcsolatba sem,mert a vége csalódás és fájdalom lenne... persze,ha nem élem bele magam annyira,akkor is egy személy elvesztése fájdalommal jár... De már hozzászoktam az egyedülléthez...de mégis pozitívan állok a dolgokhoz  :) Fő a pozitivitás! :D 

Kicsit még ideges vagyok és mérges és féltékeny,de majd elmúlik...és ha jobban belegondolok nem is a féltékenységtől száradt ki a torkom,ugrott össze a gyomrom és vert ki a víz,hanem attól,hogy elveszíthetem azt a személyt aki olyan közel került most hozzám... 

És ma egész nap olyan furi volt... vagy nem tudom...kezdek bekattanni! -.-" De lehet,hogy csak azért,mert beteg vagyok és két napja nem mozdultam ki itthonról... :/ 

Hja,és Shade: Szereeee van! ^^  <3