Hazudnék,ha azt írnám,hogy nem vagyok még mindig féltékeny arra a vörös ördögre! Utálom is magam emiatt...de gyűlölöm,hogy az a csaj többet van a barátommal mint én.Utálom,de tudom,hogy a Drágám szeret engem,és én is őt nagyon... mégis most rám tört egy félsz,hogy mi van ha... Félek,mert már olyannyira megszerettem,hogy nem akarom elveszíteni,félek hogy nem vagyok olyan jó,hogy magam mellett tartsam... De ott van az a másik érzés is,hogy magabiztos vagyok felé nézve,hogy más lány fel sem érhet hozzám,Shade szemében....Shadeben pedig van annyi gerinc,hogy elmondja,hogy ha bármi lenne... mert ha nem akkor... én nagyon félreismertem... :)
De nem akarok az a féltékenypicsa lenni... És ,ha jobban belegondolok... magamat kellene utálnom,amiért ilyenek eszembe jutnak,hogy foglalkozom vele,hogy gondolok rá...
De nem akarom ezt az érzést,ezt a félelmet... De majd elmúlik...ha nem gondolkozok rajta,mikor egyedül vagyok... De attól függetlenül,még ha nem is akarom és nem is ismerem,utálom azt a csajt...rám jön a hányinger,ha csak eszembe jut...Kinézem belőle,hogy kikezd a Drágámmal... Ami viszont vigasztal,hogy még a lábam nyomát se csókolhatná,annyira nem ér fel hozzám... Erről ennyit... Igaz,jobb nem lett...de majd... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése