2011. január 16., vasárnap

Elég...

Jaaajjj....hát ma se fogunk beszélni...Még mindig biztos Bettivel van! Vagy nem tudom! Biztos,hogy nem dobta ki,mert akkor feljött volna MSNre,még tegnap... meg ma reggel is, és egyedülálló lenne...de nem az...egyik sem! Szóval míg én itthon szenvedek,mert hiányzik... ő vígan nevetgél Bettivel...
Persze tisztában vagyok azzal,hogy nem beszélhetünk minden nap...de az az igazság,hogy hozzászoktam... A héten minden nap beszélgettünk... és tegnap egész nap semmi... -.-" És ma sem,egész nap semmi... oké,még csak négy óra van,de tuti megint nem lesz semmi...legalább FB-ra feljönne és megbökne... -.-" De nem baj...már nem érdekel... elegem van,megint csak... Betti elvesztése jobban megijesztette,mint az én elvesztésem...és nem is akarom magam Bettihez hasonlítani,mert miért? ... Nem is tudom,hogy mit akarok...ajj... basszuus... Nem tudom mit csináljak... :( Hiányzik...és nem hívhatom még csak fel sem,és még SMS-t sem írhatok...semmi...
De...hm,ez van!
Ha hiányzom neki,majd keres... Ha csak Betti meg nem fenyegette,hogy elhagyja,ha megint találkozik velem vagy beszél velem....vagy akármilyen kapcsolatot létesít velem... -.-" Mondjuk,csak nem poénból könyörgött, a barátságunkért! :)


Háháá...győzelem,vagy nem... de beszéltünk telefonon...nem sokat...de hallottam a hangját és csak rosszabb lett...már megint sírok...elég bosszantó,de igen... ki vagyok,mert hiányzik,de én nem akarok ilyen lány lenni,aki nem bír ki egy napot sem,anélkül a pasi nélkül akit szeret...nem is tudom miért vagyok most ennyire kibukva,nem kellene...de mégis...kérek a homlokomra egy csókot és megnyugszom... Áhh...már rosszul vagyok magamtól...
Telóban megkérdezte,hogy jól vagyok e...és mondtam,hogy nem... ő meg: legalább egy kicsit mosolyogj,én meg erre: nem tudok... pedig én akarok,mosolyogni akarok...de most tényleg nem tudok... :( De ígérem majd összeszedem magam... és olyan leszek,mint amikor megismertél... abban a kis kocsmában,sörözgetés közben... <3

Írtam neki egy SMS-t,hogy pillanatnyi rossz kedvem volt...és,hogy már jobban vagyok,de ezt is csak azért ,mert nem akartam,hogy aggódjon értem...ha egyáltalán aggódott értem... Az igazság viszont az,hogy még mindig el vagyok szontyolodva...Mondjuk a Bővér szálló,megtette a pozitív hatását,viszonylag... Majd kialszom... és reggel 7 kor tali Shade-del MSNen....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése