Iromány, vagy valami olyasmi. Éljen a fantázia! ;)

Éreztem, ahogy valami meleg és nedves folyik le a combomon. Félelmetes és izgató érzés volt. Az a kéjjel vegyített izgalom, amit okozott, leírhatatlan volt. Még sosem voltam hozzá fogható lénnyel. Sőt leginkább ,csak emberekkel feküdtem le eddig. Odakint már épp alkonyodott. Csodaszép volt, ahogy a reluxa között átszűrődtek a napnyugta színei. Bent a szobában fülledt volt a levegő. Nem is csoda, ilyen fullasztó nyári napon. Most örültem volna egy klímának, de ne legyünk ennyire nagyra vágyóak, egy vödör jég is megtette volna. De sajnos ebben a koszos kis motel szobában örültem, hogy legalább a fürdő tiszta volt.
Nem igazán értettem, miért pont itt kellett vele találkoznom, de egy vámpírnál sosem lehetett tudni. Akár hogy is, élveztem a vele való együttlétet. A sok férfi -akik nem mellesleg, mind emberek voltak - a fele gyönyört nem nyújtották annak, mint amit Settel éltem át. De ő is csak egy munka volt. Jött, megdugott - bár elég érzékien csinálta, lehet a vámpírok így szexelnek - ideadta a pénzt, aztán ő jobbra én balra vettem az irányt.
Már besötétedett mire kiértünk, és elváltak útjaink. Elég csendes éjszaka volt, a megszokott nagy forgalomhoz és kocsmai balhékhoz képest. Még az ég is csillagos volt. Gondoltam rá, hogy haza repülök, de most jól esett csak úgy sétálni. Bár a tündér a lapockámon nagyon fészkelődött. De már tudtam kezelni, így nem nagyon foglalkoztam most vele.
Út közben Seten járt az agyam. Vajon ő is haza ment, vagy elment meginni egy ... lányt a haverokkal? Nem tudom, de piszkosul vágytam rá.
Ahogy így elmélázva sétáltam hazafelé valami zajt hallottam az út menti erdős rész felől. Tudni illik, én a külvárosban lakom, ami mellett egy szép kis erdőcske húzódik. Olyan filmbe illő kis táj, tóval a közepén. Igazán idilli, és még a szomszédok is jó fejek. Nem olyan pletykásak, mint abban a kisvárosban, ahol felnőttem.
Szóval a zaj valahol az erdő mélyéből szólt... kicsit megijedtem, mert ez errefelé szokatlan volt. A vámpír pasin is csak, azért nem lepődtem meg, mert a belvárosban sok mászkál, beleértve egyéb más finomságokat is. Beljebb mentem a kis tóhoz vezető kis ösvényen, mikor hirtelen valami elfutott mögöttem. Hátra kaptam a fejem.Semmi. Majd előre fordultam. A tó felszínén a Hold tükröződött. Olyan fényes volt, és gyönyörű. Meg akartam érinteni. Vonzott a csillogása. Legugoltam és megbabonázva, kinyújtottam a kezem. Majd hirtelen valami lökést éreztem és a földön találtam magam a hátamon fekve. A nyári kis fekete ruhám széthasadt ,kivillantva hófehér combomat. Ijedten néztem körbe, hogy ki volt. Talán Set jött vissza, repetáért. De nem! A sötétből két sárga szempár nézett vissza rám. A rémülettől mozdulni nem bírtam. Még jó, hogy ha félek felizgulok. Milyen párosítás ez már?!
Mindegy...koncentráljunk a mostra. Ott volt az a két sárga szempár és engem figyelt. Basszus. Kilépett a fák közül és a bokormagasságban lévő szempár hirtelen másfél méterrel feljebb kerültek. A szemeim, ha ki tudtak volna ugrani a helyükről, szerintem már rég megtették volna. A pasasnak -lehet, ez nem pont jó kifejezés rá, de - mintha csak kiszámolták volna, pontosan kidolgozott izmai voltak, bronz bőre csak úgy fénylett a Hold fényében ,és a mérete...khmm,eléggé szembetűnő. Oké,megijedtem. De ide nekem mindent.
Elmosolyodott, látva, ahogy elbambultam a lába között meredező dolgon, és közelebb jött. Felém hajolt, feljebb tolta a szoknyámat és leszakította az amúgy is lecsüngő pántomat. Eléggé kiszolgáltatottnak éreztem magam. De egy ilyen pasinak, vagy mifélének nem lehet ellenállni. Jobban mondva, nem tudtam. A lábam között úgy lüktetett, mint ha ki akart volna szakadni a vaginám, hogy azon nyomban beborítsa azt a gyönyörű alkotást.
Megigézve bámultam a szemeit. Vártam, hogy megszólaljon, vagy megcsókoljon, de semmi. Még soha nem éreztem magam ennyire bénának férfi előtt. Általában tudom mi a dolgom, hiszen félig ez a foglalkozásom. De most leblokkoltam...
Hirtelen megmozdult a tündérem, majd szétterült a hátamon, kinyíltak a szárnyaim és a tó közepe felé repültem. Jobban mondva vittek. Az én aranyos kis tündérkém...
Az idegen elkezdett rángatózni ,majd összegörnyedt a földön és egy hatalmas farkas alakját öltötte fel. Megrémültem, hisz még sosem voltam ilyen átváltozásnak a szemtanúja. A farkas még egy pillantást vetett rám, majd az erdő mélyébe vetette magát.
- Kösz Nessa - morogtam a tündéremnek.

folyt. köv. :D